A politika és a választások hatása a családi életre

A politika az ebédlőkbe is beférkőzött

2018.04.03.

Észrevette, hogy tudta nélkül a politika beférkőzik még az ebédlőbe is vasárnap délután? A politikai életnek erős impulzusa van az emberek életére, főleg a választások előtt. A magyar vitakultúra, főleg politikai téren nagyon erőteljes, amely nem csak társadalmi, de családi szinten is megmutatkozik.

A politika nem csak az írott és elektronikus sajtó, illetve a közterek színterén jelenik meg, de a magyar diskurzusok szerves részét is képezi, legyen szó tudományos, társadalmi vagy a mikroszinten zajló, családokon belüli beszélgetésekről egy vasárnapi ebéd mellett. A magyar vitakultúra egyik fő attitűdje, hogy sokszor az észérvek felsorakoztatása egy gondolatmenet előőrseként meddő próbálkozás, abban a formában, hogy a hétköznapi szinteken folyó viták és párbeszédek nem az egészséges vita modelljét tekintik etalonnak. A politika beférkőzik az emberek magánéletébe, sokszor akár akarjuk, akár nem.

A probléma és a magyar - politikai - vitakultúra megértéséhez Dr. Káplár Mátyás tanácsadó szakpszichológus véleményét kértem ki egy interjú keretein belül. A szakpszichológus véleményével talán közelebb kerülünk ahhoz a jelenséghez, hogy a politikai élet milyen szinten és miért férkőzik be ennyire az emberek és a családok magánéletébe, illetve, hogy ez a hatás mennyiben változik meg egy a választások és kampányidőszak által okozott fokozott politikai hangulatban.

 

Vajon a választások közeledtével, a kampányidőszak milyen hatással van a családok életére?

Dr. Káplár Mátyás: „Azokban a családokban, ahol figyelemmel kísérik az országos eseményeket, minden bizonnyal beszédtéma lesz a közelgő választás. Sokan átérzik, hogy fontos kinyilvánítani véleményüket és ezzel valamilyen módon befolyásolni a politikai irányvonalakat. Abban az esetben, ha a család azonos politikai értékek mentén elkötelezett, ez az összetartást erősíti. Különböző vélemények esetén azonban könnyen válhat konfliktusforrássá.”

A vélemények ütköztetése sokszor belső feszültséget okoz a családmodelleken belül, főleg ha ennek a témája a különböző politikai beállítottságból fakadó nézeteltérés, és maga a politika. Ez a feszültség és vita talán jobban differenciálódik egy több generációs családban, mint egy csupán apa és anya közt zajló társalgás vagy vita, hiszen az idősebb generáció véleménye sokszor nem feltétlenül kellően rugalmas arra, hogy pro-kontra érvek mentén egy egészséges vitát vagy eszmecserét folytathassanak a magyar politikai szféráról.

Persze van különbség azért beszélgetés és vita között, valamint vita és vita között, bár tény, hogy diskurzusként definiálunk például vitát és társalgást egyaránt. Egészséges vitáról, akkor beszélhetünk, amikor az eszmecserét folytató felek türelmesen meghallgatják egymást, és akár egymás véleményeinek bizonyos elemeivel egyet is értenek, nem kritizálják azt támadó módon. Észérvekkel próbálják meg szemléletüket alátámasztani és nem puszta ész nélküli fröcsögéssel bombázzák vitapartnerüket.

Ön mit gondol, komoly konfliktust tud okozni az eltérő politikai beállítottság?

Bár nem kellene, mégis sokszor tapasztalható, hogy családokon belül konfliktust okoz a különböző politikai értékrend. Különösen akkor igaz ez, ha a családi identitás részévé vált valamely oldalhoz való tartozás, valaki pedig változtatni próbál ezen. Problémát jelenthet még párkapcsolatokban, ha eltérő politikai háttérrel rendelkező emberek kerülnek össze. Ekkor az élet egyéb területén lévő különbözőségek egyeztetésén túl a politikai véleményeket is valamiképpen harmonizálni kell. A kapcsolat és politikai identitás erősségén múlik, hogy ez mennyire lehet sikeres.

A 2018-as április 8-ai választások közeledtével, ez a társadalom mikroszerkezetében, azaz a családokon vagy baráti társaságokon belül megjelenő esetleges feszültség, izzó politikai vita és társalgás egyre inkább fokozódik. Ez nem csak annak köszönhető, hogy a kampány életünk minden berkébe beszivárog és passzív módon mindenhol ezzel találjuk szembe magunkat, de annak is, hogy sok magyar embernek erőteljes politikai beállítottsága, és ebből fakadó domináns véleménye van, amelyek sokszor a családokon belül konfrontálódnak egymással. A politika beférkőzik a családi szférába és esetleges állandó jelenétével akár tönkre is teheti azt.

Erősen eltérő politikai véleményekből fakadó konfliktus vezethet váláshoz?

Úgy gondolom, hogy ha a felszínen egy ilyen dolog vezet a váláshoz, akkor annak mindenképpen mélyebb okai vannak, és a politikai nézetkülönbség csak szimbolizálja a kapcsolatban mélyen jelenlevő konfliktust.

Mi lehet az oka Ön szerint annak, hogy a politika mint olyan képes beférkőzni az emberek magánéletébe?

Az emberi identitásnak több szintje van. A világnézet, ami magában foglalja a társadalomról, politikáról vallott nézeteket is, ennek egyik része. Az identitás, önazonosság nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy valaki miként határozza meg magát, kivel vállal közösséget, kit utasít el. Ez határozza meg azt is, hogy milyen értékek, akár politikai értékek, lesznek fontosak az adott egyén számára. Ha valaki ezt az identitást kérdőjelezi meg, ebben az esetben kétségbe vonja az egyén politikai értékrendjét, ezzel „támadást” intéz a személy egysége ellen, amivel szemben védekezni kell. Különösen fájó ez a „támadás”, ha olyan személytől érkezik, aki érzelmileg közel áll hozzánk, mint amilyen a párunk és a családtagjaink.

Ez a konfrontáció és belső feszültség a családokon belül bizonyos esetekben olyan szinten elfajulhat, hogy akár váláshoz is vezethet. Az erős személyiségű egyének annyira egymásnak feszülnek eltérő politikai beállítottságuk és véleményük miatt, hogy egy idő után képtelenné válik az együttélés. Hiszen a politikai beállítottság részben az emberek személyiségét tükrözi, amely személyiség határoz meg minket. Így ha ezt a belső szerkezetünket akarják megváltoztatni, vagy a világról alkotott igazságunkba vetett hitünket megrengetni, akkor automatikusan és ideológiánk védelmére kelve szállunk vitába azzal a féllel, akiről feltételezzük, hogy veszélyezteti a filozófiai értelemben vett egzisztenciánkat.

Milyen módon érhető el ilyen esetekben a konszenzus a felek között? Hogyan lehet megoldani az ilyen jellegű konfliktusokat?

A konfliktus megoldásának lehetőség attól függ, hogy a felek politikai elköteleződése milyen erős. Ha ez az értékrend jelentősen meghatározza az egyének személyiségét, akkor könnyen előfordulhat, hogy nincsen konszenzusos megoldás. Nagy hiba lenne azonban emiatt a családi egyensúlyt felborítani. Mivel ehhez a kérdéshez sokszor erős érzelmek is kapcsolódnak ritka, hogy ész érvek mentén lehet építő vitát folytatni. Ilyen esetben érdemes kizárni a politikát a családi beszélgetésekből és semmiképpen nem belemenni a könnyen elfajuló vitákba.

A Reformkorban még képesek voltak a különböző politikai vagy ideológiai beállítottságú emberek leülni és megbeszélni egymás álláspontjait, illetve egészséges vitát folytatni. Nem véletlenül volt akkoriban olyan erős a nemzeti összetartás, nem véletlenül mutatkozott meg ez az összetartás a gazdasági, szociálios és kulturális szférákban. Bár tény, hogy a Széchenyi és Kossuth között kiéleződött vita és világnézeti különbségekből fakadó nézeteltérés erősen áthatotta a reformpolitikát. A kérdés nem a cél volt, hanem a cél eléréséhez szükséges eszköz és a hogyan?

Széchenyi és Kossuth vitája egy Reformkorbeli karikatúrán

Míg Széchenyi saját osztálya (arisztokrácia) felemelése révén kívánta elérni reformjait, addig Kossuth önálló, független nemzeti államot szeretett volna. Azonban a kettőjük között zajló vita nem egymás ócsárolásával és ész nélküli szídásával ment végbe, hanem például észérveket felsorakoztató vitairatban ütköztették egymás véleményeiket. Kossuth a Pesti Hírlapban publikálta véleményét és nézeteit, amelyre Széchenyi a "Kelet Népe" vitairattal válaszolt. Láthatjuk, hogy a vita egy sokkal magasabb és kulturáltabb szinten zajlott, mint napjaikban mind a családi, mind a politikai szférában zajló vitákban.

 


lockkerdee

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!