Terápiás kutyákkal segít az ÉletHíd Alapítvány Pécsett - interjú

Bella a labrador végzett terápiás kutya, Zoé a németjuhász hamarosan végez. Ezenkívül mozgássérült- és személyi segítő kutyák képzését is vállalja az ÉletHíd Segítő Kutya Alapítvány, az arra rászorulóknak. Nemrégiben pedig elnyerték a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. pályázatát, amely jóvoltából két autista gyereknek már elkezdtek két kutyát kiképezni. Bár korábban már egy másik pécsi állatmenhely is járt ide-oda kutyákkal terápiás jelleggel, kimondottan ebből a célból alakult szervezettel vagy alapítvánnyal még nem találkozhattak az emberek Baranya megyében és Pécsett sem. Az ÉletHíd Alaptívány formájában egy merőben új és emberi kezdeményezésről van szó, amelynek részleteiről Koller Viktóriával, az alapítvány kurátorával beszélgettem, aki a foglalkozásokat is tartja.

Zoé és Bella

2017-ben kezdted és majdnem 2 éve űzöd ezt a “szakmát”, de előtte nem ezzel foglalkoztál. Milyen cél vezérelt, amikor úgy döntöttél, hogy terápiás kutyákkal fogsz foglalkozni?

Viki: A szándékom alapvetően az volt, hogy segítsek az embereknek a kutyáimmal. Minden akadály, blokk egy-egy félelemből fakad. Sokan félnek a mai világban sok mindentől. És sajnos ez a természetellenes állapot ma már egyre elfogadottabbá válik. Célom, hogy feloldjuk a kutyákkal az emberek elakadását. Hisz ez gyakran csak egy „apróság”. A félelem a fejben van, ott van az akadály. Valaki pár alkalom után megérti, hogy alaptalan, valakinek hosszabb időre van szüksége. Az állatasszisztált fejlesztő foglalkozások során a gyerekek olyan élményt kapnak, ami könnyebbé teszi nekik a tanulást, játékossá a feladatokat.

Mottóm: Olyat tégy, amiben okod van hinni és olyanokkal társulj, akikben bízol.

Mennyire elterjedt a kutyák ilyen jellegű terápiás alkalmazása ma Magyarországon? Azt tudom, hogy például a pszichiátrián is használnak kutyákat a mentális betegek rehabilitációjában. Bevett módszer ez vagy elhanyagolják?

Viki: Ma Magyarországon egyre többen használják és egyre színesebb módon bontakozik ki a terápiás kutyák és a segítő kutyák alkalmazása. Különböző fejlesztéssel foglalkozó intézmények veszik fel a szolgáltatásaik közé az állatasszisztált órákat.

Külföldön már kórházakba is beengedik őket, ott már felismerték jótékony hatásukat a betegekre nézve. Itthon úgy tudom erre még nincs lehetőség. Hiszem, hogy ez is hamarosan átfordul és az egészségügyi intézmények is engedik megtapasztalni egy ilyen jellegű gyógyító terápia élményét a betegeknek.

Ennek hiánya itthon talán az, hogy hiába a külföldi pozitív példa, nálunk az emberek félnek az újtól és a változástól.

Miben tud többet adni egy állat, mint mondjuk egy ápoló a lélektani és pszichés segítségen túl? Említetted, hogy mozgássérült és személyi segítő kutyák képzésével is foglalkozol, tehát fizikálisan is képes a kutyákra támaszkodni az érintett rászoruló?

Viki: A kutyáknak nincsenek előítéletei, nem úgy néz egy betegre, hogy „jajj szegény”.

Sokkal pontosabban hangolódik rá az ember lelki szükségleteire, mint pl. néhány ember, akiknek előre elképzelt nézőpontjuk van, hogy minek, hogy kell történnie, mit kell mondania, hogy segítsen. A terápiás kutya nem segíteni akar, de mégis segít. A jelenlétével és azzal, hogy hagyja magát simogatni és ez még jól is esik neki. Ez az az érzelem, gyógyító energia, ami tényleg segít meggyógyulni vagy jobban lenni.

A fejlesztő foglalkozáson a terápiás kutya egy pozitív spirált tud elindítani. A gyerekek motiváltak lesznek, de egy esetleges kudarc élményt is könnyebben feldolgoznak. Gyerek és kutya között kialakul a kölcsönös elfogadás, egymásra figyelés, ami nagyban megkönnyíti a fejlesztő foglalkozások sikerességét.

A segítő kutyák – jelen esetben, mozgássérültet segítő és személy segítő – mind fizikálisan, mind pedig lelki szinten óriási segítség a gazdának. Egy mozgássérültet segítő kutya a nap folyamán sok mindenben tud segíteni, nem kell más embertől szívességet kérni, mert a kutya mindezt örömmel, készségesen teszi. pl. Villanyt kapcsol, felvesz és felad leejtett tárgyakat (kulcs, pénz, táska, póráz, stb.), ajtót nyit, odahoz bármit, amire megkérem. Segít a bevásárlásban. A személysegítő kutya szintén tudja ezeket a feladatokat, de itt pl. egy autista ember esetében, a kutya jelenléte nagy önbizalmat ad, magabiztosabb lesz, könnyebben épít kapcsolatot más emberekkel. A kutya híd ember és ember között.

Kedves történetek a terápiás kutyás foglalkozásokról

Óvodákba milyen céllal látogatsz el a kutyákkal, gondolom ott nem terápiás indíttatásból viszed el Bellát. A legtöbb gyerek egyértelműen szereti a kutyát.

Viki: Az óvodákba állatasszisztált fejlesztő pedagógiának nevezik azokat a foglalkozásokat, amiben a terápiás kutyák is részt vesznek. Vannak csoportok, ahol egy egész tanévet végig csináltunk, de olyan is, ahova csak alkalmanként mentünk. A gyerekek nagyon várják azokat az órákat, ahol együtt csinálhatnak feladatokat a kutyákkal. Itt minden esetben az óvoda pedagógus állítja össze a gyakorlatokat aszerint, hogy épp mi az a témakör, amit tanulnak. Velem megbeszéli, hogy a kutyák hogyan kapcsolódnak be a feladatokba, mit tudnak vagy gyors mit tanuljanak meg. Ez is egy közös munka. Az óvodapedagógus a gyerekeket ismeri és a fejlesztendő célt, én pedig a kutyákat és azok tudását. Persze a rendszeres találkozások során mind közelebb kerülünk egymáshoz és már ismerősként játszva tanulunk.

Ezeknél a - nevezzük - foglalkozásoknál van valamilyen bevett menetrend, hogy mit csinálnak a kutyákkal például a hajléktalanok vagy a sérült gyerekek, vagy csak élvezik egymás társaságát?

Viki: Általában egy előre összeállított feladatsor szerint tartom a foglalkozásokat. A Támasz Alapítvány lakóinak olyan feladatokat adok, amit ülve is el tudnak végezni és fontosnak tartom, hogy egymással is kapcsolatba kerüljenek. Itt sokan nehezen vagy alig tudnak járni. Pl. ülve lehet végezni azt, hogy karikát fognak a kezükbe, a kutyák pedig azon bújnak át. Vagy labdával dobnak palackot és a kutyák visszahozzák a labdát. Vagy szójátékos fejtörőt kapnak és aki kitalálja az kér egy trükköt a kutyától. De van olyan is, hogy sokat beszélgetünk, elmondják – megosztják velem a személyes történetüket is és közben simogatják a kutyát. Ezután látom, hogy mosolyognak, csillog a szemük és talán egy kis reménysugár is feltámad bennük, hogy mégiscsak érdemes élni.

A sérült gyerekek speciális fejlesztését konduktor vagy gyógypedagógus végzi. Ide kapcsolódunk be a kutyákkal. Különböző feladatok vannak itt is. pl. A kutya megtartja a gyereket, mikor az próbál felállni vagy már felállt, de önállóan még nem képes megtartani magát. Segítünk a mozgás fejlesztésben, beszéd fejlesztésben is. Ezek összetett feladatok és sokféle gyakorlat van erre.

Kicsit meséljél a kutyák kiképzéséről mert szerintem ez egy vakfolt a köztudatban. Hogyan zajlik ez a folyamat? Mennyi időt vesz igénybe? Meg van határozva melyik kutyafaj lehet terápiás kutya vagy ez nem számít?

Viki: Terápiás kutyává válás nem fajta függő. Nyilván vannak fajták, akik általánosságban jobban használhatók ilyen jellegű munkára, de az, hogy kiből válik terápiás kutya, azt a kutya természete és a gazda tudatos nevelése/hozzáállása dönti el. Terápiás kutya tanfolyam egy éves kortól ajánlott. A belépő ide, egy engedelmes vizsgával rendelkező, jól szocializált kutya és egy segítő munkát szívesen végző, jól motivált gazda. Ez a tanfolyam kb. 10 hónapot vesz igénybe, amiközbe 2 MATESZE vizsga van. A két vizsga sikeres elvégzése után kapja meg a páros a terápiás tanúsítványt.

A kutyák képzése egyébként folyamatos. Mindig vannak új dolgok, amiket meg kell tanítani nekik és vannak régiek, amiket jó, ha ismétel az ember.

https://www.segitokutyak.hu/

lockkerdee

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!