Újabb fajta időteória: Egyszerre létezik a múlt, a jelen és a jövő

Az új elmélet szerint az idő igazából nem is múlik vagy telik, hanem konstans, állandó. Bár azt a feltételezést már korábbi filozófiai elgondolásokból és különböző fizikai és metafizikai elméletekből is ismerhetjük, hogy az idő nem lineáris, hanem például egy lapos kör. Ez az elmélet azonban azt mondja ki, hogy minden, ami körül vesz bennünket, a jelenben történő dolgok és a még be nem következett jövőbeni események, történések már most is jelen vannak, mikor még meg sem történtek. Mintha minden kőbe lenne vésve.

Persze a laikusok és a szkeptikusok zsigerből elutasítják az elméletet és minden más olyan feltételezést, amelyet azon nyomban nem tudnak bizonyítani ott helyben. Azért szögezzük le, itt nem egy almát kellene leejteni, hogy bizonyítsuk: hopp létezik gravitáció, amihez azért tegyük hozzá, hogy Newton-nak sem volt könnyű dolga. Az egész pikantériáját az adja, hogy ha nem lehet rácáfolni sem az elméletre, akkor tulajdonképpen nem tudjuk, hogy így van-e vagy sem. Isten létezését sem tudjuk feltétlen bizonyítani, de megcáfolni sem.

A kutatók azt mondják, hogy az időt a téridő egy dimenziójának kell tekintenünk ahogyan az általános relativitáselmélet is tartja, szóval nem múlthat el relatíve fölöttünk, hiszen a téridő sem tűnik tova, hanem állandóan jelen van. Ehelyett inkább úgy foghatnánk fel az időt, mint az univerzumnak egy nagyobb állandó szerkezeti egységét, amely nem mozog össze-vissza az univerzumon belül. Egy tudós szerint minden, ami már megtörtént és minden, ami történni fog valójában jelenlegi is éppen zajlik mivel a téridő szerkezet alapján az idő a térben van pozícionálva, azzal együtt alkotva egy egészet.

Egy négydimenziós hiperkocka ábrázolása

A téridő szerkezet egy matematikai modell, amely a kozmológia alapja lett a relativitáselmélettel együtt. Ez a két alappillér lehetőséget biztosít arra, hogy minél jobban megértsük a minket körülvevő Világegyetemet, így nem valami hókuszpókuszról van szó, vagy levegőbe ellebegtetett amatőr feltételezésről, amelyet egy sör mellett talált ki néhány ragyogó elme. Ez a modell egy sokaságban egyesíti a tér három dimenzióját és az idő dimenzióját egy négydimenziójú kontinuumba vagy koordináta-rendszerbe.

A téridő görbületének háromdimenziós analógiája.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem filozófia professzora, Dr. Bradford Skow által javasolt elmélet szerint, ha ténylegesen rátekinthetnénk kvázi lenézhetnénk az univerzumra, akkor az idő és a különböző események minden irányba való terjedését figyelhetnénk meg. Mit is jelent ez valójában? Nos, ez az elmélet felborítja az általunk ismert idő-képet. Azt mondja, hogy az idő nem lineáris, tehát nem egy egyenes vonalon mozgó dolog, bár ezt a feltételezést már korábbi teóriák is megfogalmazták. Minden körülöttünk állandóan jelen van, a jövő is, csak mi nem úgy éljük meg, ettől még teljesen elképzelhető, hogy valóban a téridő kontinuum szerkezete alapján az idő egyes síkjai egyszerre vannak jelen egy dimenzióban.

Az új teória Dr. Skow könyvében, az Objective Becoming-ban van részletesebben kibontva, ahol azt írja, hogy: “Amikor az embereket az idő múlásáról kérdezed, akkor általában valamilyen metaforával írják azt le.”

Dr. Bradford Skow könyve, az Objective Becoming

“Azt mondják az idő úgy áramlik tova, akár a folyó. Vagy úgy fogalmaznak, hogy haladunk keresztül az időn, akár egy hajó halad a tengeren.” A szerző hozzátette, hogy: “nem akartam hinni benne, hacsak nem látok nyomós és jó érveket, amelyek meggyőzhetnek.”

Az Objective Becoming-ban, Skow erősen törekszik arra, hogy minél jobban meggyőzze az olvasókat arról, hogy nem lehet másképp, mint ahogy az elmélet feltételezi. Ehhez könyvében nagyrészt különböző, egymással versengő időfelfogásokat és elképzeléseket vesz figyelembe és boncolgat, mint például azokat, amelyek az idő számunkra valamilyen módon történő múlását és mozgását írják le vagy foglalják magukba. Elmondta, hogy kíváncsi volt arra, ha nagyon-nagyon komolyan veszi ezeket az idő múlásával kapcsolatban megfogalmazott metaforákat, milyen képe alakul ki az univerzumról ezek függvényében.

Confucius idézet az idő múlásáról / Forrás: AZ Quotes

Dr. Skow az úgynevezett blokk univerzumban hisz, amely teória szerint egyidejűleg létezik a múlt, a jelen és a jövő. Ez azt jelenti, hogy ha egy esemény bekövetkezett vagy megtörtént már, az ugyanúgy létezik tovább valahol a téridőben. Emellett az elmélet alapjául szolgál és támogatja azt Albert Einstein relativitáselmélete is, amely szerint a tér három dimenziója és az idő egy dimenziója egy négydimenziós struktúra részét képezik.

A felső ábra azt feltételezi, hogy csak a jelen idősíkja valós, ezek vagyunk mi emberek a Földről, ez a prezentista, "jelenista" nézet. Az alsó ábra szerint a blokkon belül egyszerre van jelen a múlt, a jelen, és a jövő.

A blokk univerzum-elmélet szerint mi magunk szét vagyunk szóródva az időben, valahogy úgy, ahogy a térben is. Nem egy adott időben vagyunk elhelyezkedve. Ezt így bonyolult lehet elsőre interpretálni és elképzelni, de sok igazság lehet a blokk univerzum-elméletben. Dr. Skow abban egyetért, hogy amíg a dolgok változnak körülöttünk, ahogy telnek a napok és a múlt eseményeit magunk mögött hagyjuk, úgy érzékelhetjük, hogy az idő valóban múlik, azonban úgy véli, hogy egyfajta “szétszóródott, szórványos körülmény” határoz meg bennünket, és az idő különböző darabjai vagy részei a végtelen univerzum körül rajzolódnak ki pontokban.

lockkerdee

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!