Trump és Putyin megállapodhatott Ukrajna felosztásáról, Kijevnek nem osztanak lapot

Index.hu

A tervek szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin akár már a jövő héten találkozhat, a csúcstalálkozónak pedig Budapest az egyik lehetséges helyszíne. A kompromisszum ára azonban súlyos: Ukrajnát szinte teljesen kihagynák az egyeztetésekből, miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt arra kényszerítenék, hogy harc nélkül elfogadja a megszállt területek elvesztését.

A Bloomberg hírügynökség név nélküli forrásokra hivatkozva arról számolt be pénteken, hogy Washington és Moszkva megállapodást akar elérni az ukrajnai háború leállítása érdekében, amely megerősíthetné Oroszország által a teljes körű invázió során elfoglalt területek megszállását.

Az Egyesült Államok és Oroszország képviselői egy csúcstalálkozóra készülnek, ahol már a jövő héten találkozhat Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – tudták meg bennfentesek. A tervezett megállapodás értelmében rögzítenék, mely területek maradnának orosz kézen. Az USA igyekszik elfogadtatni a tervet Ukrajnával és az európai szövetségeseivel is, de a beleegyezésük korántsem biztos.

Putyin követelései egyértelműek: a teljes kelet-ukrajnai Donbász térséget és a már 2014-ben annektált Krímet is hivatalosan Oroszország részének ismerjék el. Ez azt jelentené, hogy Zelenszkijnek utasítania kellene haderejét a Luhanszk és Donyeck megye még ukrán ellenőrzés alatt álló részeinek feladására – amivel Oroszország olyan győzelmet könyvelhetne el, amit fegyverrel nem tudott kivívni a 2022 februárjában indított invázió óta.

A megállapodás részeként Oroszország befejezné hadműveleteit a Herszon és Zaporizzsja régiókban, a jelenlegi frontvonalak mentén.

Ugyanakkor kérdés, hogy Moszkva hajlandó-e lemondani bármely jelenleg megszállt területről, például a Zaporizzsjai atomerőműről, Európa legnagyobb ilyen létesítményéről. A cél, hogy a háborút „befagyasszák”, és megkezdődjenek a technikai egyeztetések egy végleges békemegállapodásról. Az Egyesült Államok korábban még azt szorgalmazta, hogy Oroszország feltétel nélkül hirdessen tűzszünetet, így teremtené meg a tárgyalások alapját.

Ez nemcsak geopolitikai, de presztízsgyőzelem lenne Putyin számára, aki hosszú ideje igyekszik kétoldalú megállapodásra jutni Washingtonnal, kihagyva Ukrajnát és Európát az egyeztetésekből. Zelenszkij ezzel szinte kész helyzet elé kerülne: vagy elfogadja a területveszteséget, vagy magára marad a háborúban. Közben Európa attól tart, hogy egy ideiglenes tűzszünet közben Putyin újraszervezi hadseregét.

Égnek az orosz elnök telefonvonalai

Putyin a héten telefonon egyeztetett többek közt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, valamint Dél-Afrika, Üzbegisztán, Kazahsztán és Belarusz vezetőivel. A megbeszélések témája Steve Witkoff, Trump követe augusztus 6-i moszkvai látogatása volt.

Trump, aki januárban visszatért a Fehér Házba azzal az ígérettel, hogy gyorsan véget vet Európa második világháború utáni legvéresebb konfliktusának, egyre frusztráltabb Putyin hajthatatlansága miatt. Február óta hatszor beszéltek telefonon, Witkoff pedig ötször utazott Oroszországba, hogy tető alá hozzon egy megállapodást.

Ukrajna mindeközben biztonsági garanciákat próbál kiharcolni, hogy egy esetleges tűzszünet betartható legyen, és arra kéri szövetségeseit, hogy továbbra is tartsák nyomás alatt Moszkvát gazdasági szankciókkal.

Trump mindeddig nem vezetett be közvetlen szankciókat Oroszországgal szemben, de ezen a héten megduplázta az indiai áruk vámját – immár 50 százalékosra –, válaszul arra, hogy India orosz olajat vásárolt. A lépés dühöt váltott ki Újdelhiben. Trump azt követeli, hogy Putyin péntekig egyezzen bele a tűzszünetbe, különben az USA olyan országok ellen is vámokat vezet be, amelyek orosz energiahordozókat vásárolnak – ezzel fokozva a nyomást a Kremlre.

Putyin többször is megerősítette, hogy háborús céljai változatlanok: Ukrajna mondjon le a NATO-tagságról, fogadja el semleges státuszát, valamint ismerje el a Krím és négy másik kelet- és dél-ukrajnai régió elvesztését.

Donyeck és Luhanszk egyes részei már 2014 óta orosz megszállás alatt vannak, miután a Kreml szította a szakadár felkelést a Krím elfoglalását követően. 2022 szeptemberében Putyin bejelentette: a négy ukrán régió „örökre” Oroszország része – még akkor is, ha Moszkva máig sem tudta teljesen ellenőrzése alá vonni ezeket a területeket.

A források szerint egyelőre az is kérdéses, hogy Putyin hajlandó lenne-e részt venni egy háromoldalú találkozón Trump és Zelenszkij társaságában, még akkor is, ha már megállapodott az amerikai elnökkel. A héten azt nyilatkozta: nem zárkózik el a Zelenszkijjel való találkozótól, de szerinte jelenleg nem adottak a feltételek.

Trump csütörtökön újságírók előtt arról beszélt: akkor is hajlandó találkozni Putyinnal, ha az orosz elnök nem ülne le Zelenszkijjel – ezzel megkérdőjelezve a korábban felmerült háromoldalú tárgyalások lehetőségét. „Nem szeretem a hosszú várakozásokat” – fogalmazott Trump az Ovális Irodában. „Ők találkozni akarnak velem, és én mindent megteszek, hogy megállítsam a vérontást”. A Kreml külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov közölte: a felek már véglegesítik a találkozó részleteit, a helyszínt is kijelölték.

Budapest az egyik lehetséges befutó, és egész hamar összehoznák a találkozót

Jacqui Heinrich, a Fox News fehér házi tudósítója egy X-en közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy a Kreml Magyarországot részesíti előnyben, de még nem született döntés a találkozó helyszínéről.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök közötti találkozót Szaúd-Arábiában, Törökországban vagy Magyarországon tarthatják, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsa szűkíti a lehetséges helyszíneket.

Magyarország neve kiemelten szerepel, mivel Orbán Viktor miniszterelnök szoros kapcsolatot ápol mind Putyinnal, mind Trumppal, és korábban jelezte, hogy országa kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból

– jegyezte meg az orosz portál. Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója szerint a találkozó időpontja és helyszíne már egyeztetve van.

Egy magas rangú fehér házi tisztviselő szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin csúcstalálkozóját előzetesen a jövő hét végére időzítették, bár a pontos dátum még nem ismert – írja a Sky News. A helyszínről továbbra is egyeztetések folynak, de az Egyesült Arab Emírségek, Magyarország, Svájc és Róma is felmerült lehetőségként. A logisztikai részletek egyelőre képlékenyek, és sok a bizonytalanság.

Donald Trump Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel is egyeztetett arról, hogy Róma – pontosabban a Vatikán – adhatna otthont a jövő heti Trump–Putyin-csúcstalálkozónak – értesült a Sky News olasz kormányzati forrásokra hivatkozva. A tárgyalások lehetőségét megerősítették, ám a TASZSZ orosz hírügynökség időközben elutasította Olaszországot mint lehetséges helyszínt. A római kormány hivatalosan nem kommentálta az értesüléseket, ahogy a Vatikán és az amerikai nagykövetség sem reagált.

Az olasz külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor a Sky Newsnak úgy nyilatkozott: Antonio Tajani külügyminiszter szerint bárhol és bármilyen formában induljon is el az őszinte diplomáciai párbeszéd Oroszország és Ukrajna között, Olaszország kész segíteni azt konstruktívan.

Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország április elején döntötte el, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, melyet Benjamin Netanjahu érkezésére időzítettek. Izrael miniszterelnöke ellen háborús bűnök és emberiség elleni bűncselekmények miatt adtak ki 2024 novemberében elfogatóparancsot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kilépést azzal indokolta, hogy az ICC politikai szervezetté vált, döntéseit pedig „a kicsinyes politikai bosszú motiválja”.

Vlagyimir Putyin ellen 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Büntetőbíróság. A gyanú szerint az orosz elnök személyesen felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Az ICC döntését követően a Kormányinfón is felmerült a kérdés: Letartóztatnák-e Magyarországon Vlagyimir Putyint? Gulyás Gergely akkor elmondta, hogy Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum. A tárcavezető részletezte: dualista alapon állunk, nemzetközi egyezmény elfogadása önmagában nem válik a belső jog részévé, csak ha kihirdetik, ami azért nem történt meg, mert a magyar alkotmánnyal ellentétes az egyezmény.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök 2017. július 7-én Hamburg, Németországban. Fotó: Carlos Barria / Reuters)

index

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!