EFOP-projekt hozza össze öt magyar iskola művészeti szcénáját

2019.02.07.

A Művészeti Középiskolák Találkozója második éve kerül megrendezésre az EFOP-pályázat egyik projektjeként művészeti szakgimnáziumok részvételével. A program egy közös alkotótáborból és utána egy fesztivál-jelenlétből tevődik össze. Tánc, képzőművészet, zene, színház, bábművészet elemeket tartalmaz.

A tihanyi művésztelepen tartott alkotótáborban meghatározott számú tehetséges művészeti szakgimnazista vesz részt egy előzetesen kialakított szakmai program megvalósítására szakmai megvalósítókkal. A program alapelve, hogy a képzőművészeten kívül tartalmazzon más művészeti elemeket is: zenét, színházat, táncot, bábművészetet, stb. Az alkotótábor végére minden iskola/csapat egy előadást hoz létre – alternatívaként lehet egymás tevékenységébe is bekapcsolódni.

A műhelymunka folyamán folyamatos az egymás segítése, értékelése. A fesztivál-jelenlét a Művészetek Völgye fesztiválon valósul meg a hivatalos program részeként. Itt a létrehozott produkciókat (zenei bemutatók, táncszínház, musical, bábszínház, stb.), kézműves workshopokat, kiállításokat, örömzenét és táncházat szervezünk.

Az EFOP uniós projekt keretein belül megvalósulú összművészeti kollaborációról Kazinczy Tamást, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolájának Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégiumának közismereti igazgatóhelyettesét kérdeztem:

 

Kedves Kazinczy Tamás, meséljen arról, hogy konkrétan mit is jelent ez a szakmai program, amelyet megvalósítanak a 4 másik művészeti szakgimnáziummal az EFOP uniós projekt keretein belül?

A tehetséggondozás és a kreativitás fejlesztése minden modern pedagógia alapja. A művészeti nevelésben ennek még nagyobb szerepe van. Azt figyeltük meg, hogy nagyon sok olyan művészetet tanuló fiatal van, aki nemcsak a saját területén tehetséges, hanem egy másikban is. A képzőművészeti tagozatosok például sokan kiválóan zenélnek vagy énekelnek. Ez adta az ötletet, hogy a vidéki művészeti középiskolákkal összefogva egy összművészeti jellegű fesztivált hozzunk létre. Természetesen az iskolák találkozója és fesztiválja arra is lehetőséget teremt, hogy mindegyikük a saját profiljában is bemutassa, hogy mit tud. A tapasztalat az, hogy gyakran már középiskolás korukban egyetemi szinten tudják a mesterségüket.

 

Milyen fontosabb elemei vannak és hogy kívánják meg kivitelezni a gyakorlatban?

A négy iskola részvételével (Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium, Medgyessy Ferenc Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium, Kisképző) zajlott alkotótábor az MKE tihanyi művésztelepén valósult meg. Itt a fő cél a közvetlen felkészülés a rákövetkező fesztiválra, kisebb részben pedig már itt is bemutathattuk a produkcióinkat.

Péntektől a következő szerdáig tartózkodtunk itt. A pécsi csapat elsősorban az improvizációs színházra és a labirintus színházra készült. Ez utóbbit úgy oldották meg, hogy a társiskolák diákjai vehettek részt a próbákon, nagyon élvezték. A debreceni csapat az előadóteremben készült a táncos előadásaikra, illetve a technikai előkészületeket is megtették a textil-workshopra. A Kisképző érintett szakmai megvalósító tanárai ugyanezt tették a szövő és a tűzzománc workshopok esetében. A nyíregyházi csapat a balett-teremben próbált a saját táncelőadásra, és a közös produkciókra is.

Szombaton külső helyszínen (Balatonfüred) folyt az Amerika klip forgatása, majd a művésztelepen fejeződött be. A nyíregyháziak közös La Mancha lovagja és a Hegedűs a háztetőn próbái folyamatosan zajlottak, készültek a díszletek is, a jelmezeket pedig felújították a diákok. Esténként közös zenélés és táncház is volt, ezzel szintén a fesztivál azonos programpontjaira készültünk fel.

Az alkotótábor csúcspontja az volt, hogy kedden a tihanyi Főtéren lévő színpadon minden iskola egy válogatást mutathatott be az előadásokból igen nagy közönségsikerrel. A helyi művelődési ház vezetője biztosította ezt a váratlan lehetőséget.

18-án szerdán utaztunk át Vigántpetendre, ahol a Művészetek Völgye fesztivál első három napján a Művészeti Középiskolák Találkozója címen szerepelhettünk profi körülmények között. A csütörtöki nap a technikai előkészületekkel, a színpadi beállásokkal és próbákkal telt el.

Pénteken nagy sikerrel indult el a három workshop, és ezekre a programokra folyamatosan érzékelhető volt az érdeklődés a következő napokban is. Pénteken mutatkozott be a pécsi csapat improvizációs színháza és a debreceniek Valami pozitív táncprodukciója is. Mindhárom napon előadták ezeket a programelemeket. A debreceni előadás népszerű volt, az improvizációs színház pozitívuma pedig az volt, hogy a nézőket bevonták az akciókba, tehát interaktívvá vált. Este a nyíregyháziak Amerika-West Side Story részlete profi előadás volt, a táncosok utána egy rögtönzött táncházzal emelték a hangulatot. Megérkezett a pécsi iskola táncos csapata és két zeneművésze is, ők teljesen professzionális előadást varázsoltak a színpadra, sokkal több nézőt érdemeltek volna.

Szombaton az ismétlődő programelemek mellett új előadás volt a nyíregyháziak Négy évszak című fantasztikus színvonalú előadása. Este az eső miatt elmaradt a Hegedűs-musical, műsorváltoztatással vasárnap este adta elő a nyíregyházi iskola tánctagozata. Még szombaton este rendezte meg a pécsi iskola drámatagozatos csapata a labirintus színházat, amely keretében szinte az egész falut színpadtérré változtatta. A résztvevők különleges élménnyel gazdagodtak.

Vasárnap délelőtt a La Mancha nyilvános főpróbája zajlott, majd megérkezett a Tóth Árpád vezette Csíkszerda kórus. Délután a Pajtában (ami a nagyszínpad közelében volt) előadtuk a Poppea megkoronázása című operát, szintén magas színvonalon. Délutánonként és esténként a Pajtában a zenélő kedvűek örömzenét adtak. Végül, de nem utolsósorban két kiállítás volt megtekinthető: Visszajátszás címmel a temető ravatalozójában, Esszencia címmel pedig a Tókertben a nagyszínpad mellett – ez utóbbi az egész fesztivál alatt megtekinthető maradt.

 

Miért pont a Kisképző, a debreceni Medgyessy Ferenc Művészeti Szakgimn., a Nyíregyházi Művészeti Szakgimn., a Pécsi Művészeti Szakgimn., a Szombathelyi Művészeti Szakgimn. Vesznek részt ebben a programban? Melyik iskola milyen művészetiágazatával járul hozzá a program alapelvéhez, miszerint más művészeti elemek is jelenjenek meg a képzőművészeten kívül?

A kiválasztásnak nem elsősorban szakmai, hanem praktikus okai voltak/vannak. Például a győrieket is meghívtuk az első évben, de az akkor zajló ifjúsági olimpia miatt ők nem vállalták a részvételt. A másik ok, hogy ha az EFOP egy másik projektjében részt vesz egy iskola, azt már ebbe nem lehet bevonni. Pozitív példa, hogy a szombathelyieket idén hívtuk meg, és ők lelkesen csatlakoztak. A képzőművészeti tagozat mellett a tánc, a dráma, a zene szerepel, tehát az egész paletta.

 

Mennyiben járul hozzá a Művészeti Középiskolák Találkozójához, valamint a fesztivál-jelenlét megvalósításához az uniós támogatás? Az EFOP-projekt forrásának mekkora része szükséges a szakmai program gyakorlati megvalósításához?

Ebben a két évben a projekt teljes finanszírozását a pályázat állja. Másképpen nem is lehetne, ezek az iskolák nem gazdagok, ilyenre nem lenne pénz. A költségekről csak egy példa: a Művészetek Völgyében 3 napra a nagyszínpad mindennel együtt majdnem ötmillió Ft-ba került…

 

Hosszútávon van valamilyen kamatozó eredménye ennek a projektnek? Milyen formában nyilvánul meg ez a jövőben?

Az egyik gyümölcs, hogyha a két év sikeresen lezárul, akkor már ez egy olyan brand lesz, amit talán egy szponzor érdemesnek tart támogatni. A másik, hogy a tapasztalatok alapján egy online és elektronikus tananyagot fejlesztünk a művészeti tehetséggondozás témájában.

 

Mi a projektben a hozzáadott érték, ami az uniós forrásból megvalósuló fejlesztés során "Önöknél marad"? (pl. eszköz, humánerőforrás stb.)

Nyilván van egy-két olyan eszköz (pl. hangszer, hang- és fénytechnika, installációs eszközök), amelyek továbbra is az iskolákat szolgálják. Ennél fontosabb, hogy a szakmai megvalósító kollégák egymást és egymás módszereit megismerve motiváltak lesznek, hogy ezt a fajta tehetséggondozást tovább vigyék.

 

Általánosságban hogyan vélekedik az uniós forrásokról? Milyen tapasztalatai vannak? Sokat köszönhet-e az intézmény az uniós támogatásnak?

Ez gondolom, költői kérdés, hiszen uniós forrás nélkül ez az egész nem valósulhatott volna meg, arról nem is beszélve, hogy ez az iskolánknak már a második ilyen forrása volt, amit erre a célra használhatott fel.

 

Jelen tartalom kizárólag a szerző álláspontját tükrözi. Az Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal az írásos anyagban szereplő információk felhasználását illetően.




lockkerdee

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!