Vagyon elleni bűncselekmények: mit kell tudni a gazdasági csalásról?

Kép forrása: Unsplash

Ugyanakkor a további csalások esetében felismerhető valamilyen specifikus tulajdonság, amely miatt szükségessé vált a külön történő szabályozás. Jelen cikk első felében a csalás általános jellemzői kerülnek részletezésre, majd ezután a gazdasági csalás sajátosságainak ismertetése következik.

Általános jellemzőnek tekinthető a jogtalan haszonszerzési célzat az egyes csalások esetében. Jogtalan haszon alatt az olyan előnyt kell érteni, amelyhez az elkövető törvénysértő magatartás nélkül nem tudott volna hozzájutni. Abban az esetben, ha az elkövetőnek sikerül eredményesen befejeznie a magatartását, azzal más jogalany vagyoni viszonyait negatívan befolyásolja. Ezt az eredményt a Btk. kárként avagy vagyoni hátrányként értékeli. A gazdasági csalás körében az utóbbi került szabályozásra, amely annyival több a kárnál, hogy nem csak a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenést veszik figyelembe a bűncselekmény megállapításánál, hanem az elmaradt vagyoni előnyt is. További hasonlóságnak tekinthető, hogy ezen deliktumok esetében az elkövetési magatartás minden esetben a másik fél kijátszására, megtévesztésére irányul, azáltal, hogy a valóságtól eltérő helyzetet próbál teremteni az elkövető. Ugyanakkor ezen magatartása során jelennek meg azok a sajátosságok, amelyek miatt külön szabályozás szükséges.

A közös ismérvek után a gazdasági csalás sajátosságainak ismertetése következik. A törvény úgy fogalmaz, hogy gazdasági csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. Az önálló szabályozás fő indoka közé sorolható, hogy a törvényben meghatározott elkövetési magatartás kifejtése során nincs megtévesztett természetes személy, amelynek következtében a csalás sem állapítható meg, annak ellenére, hogy a magatartás megfelel. További sajátos jellemzőket az elkövetési magatartás elemzése során is fel lehet ismerni. Színlelt gazdasági tevékenységet sokféle módon meg lehet valósítani. Ekként értékelhető, ha a gazdasági tevékenység csak papíron létezik és annak teljesítésére nem fog sor kerülni, vagy akár a gazdasági tevékenység teljesítéséért nyújtott ellenszolgáltatás irreális egymással. Ezzel kapcsolatosan fontos megemlíteni, hogy a színlelt tevékenységet végző személyek a tények kapcsán nem lehetnek tévedésben, a csalási tevékenység látszatát közösen hozzák létre. További eltérés, hogy a bűncselekmény elkövetésében több személynek kell részt vennie, mert abban az esetben, ha a színlelt gazdasági tevékenységet egy személy hozza létre, csalást kell megállapítani. Elkövető ugyanakkor bárki lehet, aki a színlelt tevékenységben részt vesz, viszont leggyakrabban az adott gazdasági társaság vezetője, akinek utasításaira történik a megtévesztő tevékenység.

Érdemes kitérni a bűncselekmény lehetséges büntetési tételeire, mivel bizonyos esetekben súlyos büntetés kiszabására kerülhet sor. Ahogy a többi vagyon elleni bűncselekménynél, így a gazdasági csalás esetében is elsősorban a vagyoni hátrány nagyságához igazodik az esetleges büntetés. A bűncselekmény alapesete csupán vétségnek minősül és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az elkövető. Ehhez az szükséges, hogy kisebb vagyoni hátrányt okozzon az elkövetési magatartás, amely 50.001 és 500.000 Ft közötti értéket jelent. Ha a vagyoni hátrány nagyobb, azaz 500.000 Ft-ot meghaladja, ám az 5 millió Ft-ot nem haladja meg, akkor a cselekmény már bűntettnek minősül és a bíróság akár 3 év büntetést is kiszabhat. A következő szint megállapításához a jogellenes magatartásnak legalább 5 millió 1 Ft vagyoni hátrányt kell okoznia, de az 50 milliót nem haladhatja meg. Ezt a kategóriát a büntetőjog jelentős vagyoni hátrányként határozza meg és jelen deliktum esetében 1-5 év között határozhatja meg a szabadságvesztés időtartamát a bíróság. Még súlyosabban minősül a cselekmény, ha különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, mely értékhatára 50 millió és 500 millió Ft között van és ebben az esetben 2 évtől 8 évig terjedő büntetési tétellel találkozhatunk. Végezetül pedig a legsúlyosabb minősített eset megítélése esetén 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés büntetését állapíthatja meg a bíróság, ha a vagyoni hátrány különösen jelentős, amelyhez az 500 millió forintot meg kell haladnia. Mindezeken túl egyéb minősítő körülményeket is megállapított a jogalkotó, nevezetesen a bűnszövetségben, vagy üzletszerűen történő elkövetés. Ha e két minősítő körülmény közül valamelyik megállapításra kerül, az azt eredményezi, hogy az okozott vagyoni hátrányhoz képest az eggyel súlyosabb büntetést kell alapul venni. Egy példán keresztül szemléltetve ez azt jelenti, amennyiben az elkövető csak kisebb vagyoni hátrányt okozott, ebben az esetben nem az alapesetért fog felelni, hanem a bíróság a 3 évig terjedő minősített esetet veszi alapul. Felmerülhet a kérdés, hogy mikor is kerülhet megállapításra a bűnszövetség, vagy az üzletszerűség? A bűnszövetség megvalósulásáról akkor beszélhetünk, ha két vagy több személy bűncselekményt szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy deliktum elkövetését megkísérlik, ugyanakkor fontos, hogy a bűnszervezet nem jöhet létre. Üzletszerű bűnelkövetésről akkor beszélhetünk, ha ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik az elkövető. A bírói gyakorlat hasonló jellegűnek tekinti például a sikkasztást, vagy az uzsora-bűncselekményeket.

Összegezve kijelenthető, hogy a gazdasági csalás - a vagyoni viszonyokon túl - a gazdasági élet tisztaságát, valódiságát, illetve a gazdasági társaságokat is hivatott védeni. Ezek védelme elengedhetetlen egy állam megfelelő működéséhez, ennek biztosítása érdekében kerülhet sor a jogalkotó által meghatározott súlyos büntetések kiszabására is. Akárcsak más jogtalan haszonszerzési célzatos bűncselekmények esetében, itt is egy komplex deliktumról van szó, amely pontos meghatározására csak az ügy egyedi mérlegelése alapján kerülhet sor.

Forrás:

Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. – Különös Rész. HVG Orac Lap – és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2019.

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!