Rossz eredmények a magyar egészségügy és oktatás helyzetéről

Megállapították, hogy a magyar egészségügyi és oktatási rendszer messze az átlag alatt teljesített– amíg az OECD országokban több mint kétharmados elégedettség övezi ezen alrendszereket, idehaza az 50 százalékot sem éri el a mutató - írja a 24.hu a Világpolitika és közgazdaságtan című folyóiratban megjelent összefoglaló alapján.

Az OECD szerint a közszolgáltatások innovációja kormányzati kötelesség, ezt ők új szempontok behozatalával és ajánlásokkal segítenék. Tanulmányában a fenti szempontokat megerősítendő megvalósult példákat is elemzett az OECD csapata, gyűjtésükben és az ezzel kapcsolatos kutatásokban több mint 800 közszolgáltatásokkal kapcsolatos innovatív megoldás szerepel 83 országból - írja a 24.hu.

Az OECD tanulmányai a fejlett világ fejlett problémáival foglalkoznak, a magyar rendszerből azonban úgy tűnhet, hogy a legalapvetőbb téglák hiányoznak. A nemzetközi szervezet adatai szerintaz állami közszolgáltatások két legfontosabb területén, az egészségügyben és az oktatásban Magyarország jelentős lemaradásban van.

Az egészségügyi ellátással a magyarok csupán 44 százaléka elégedett, az OECD-országok átlaga ezen arány több mint másfélszerese, 68 százalék,

az oktatási rendszer valamivel jobban teljesített, de az elégedettség itt sem érte el az 50 százalékot (a magyar érték 47 százalék), amíg az OECD-országok átlaga itt is a kétharmados szint fölött, 67 százalék volt 2023-ban.

A magyar közszolgáltatások rendszere ezzel szemben inkább az adminisztratív ügyintézésben számít erősnek. A kormányablakok száma az elmúlt években folyamatosan nőtt, 2023-ban már 261 működött az országszerte, a személyes ügyintézésért átlagosan 17 percet kell utaznunk, de az elmúlt években az online adminisztráció is jelentős fejlesztéseken esett keresztül.

hrportal.hu

Ha teszett Önnek a cikk, ossza meg másokkal is!